2008. július 10., csütörtök

A nyersanyagárak drasztikus emelkedése és az infláció: Mi a kapcsolat ezek között?

Miközben drasztikus áremelkedésekről szóló hírek látnak napvilágot a nyersolajjal kapcsolatban, egyre több ködösítő elemzés is megjelenik, igyekezvén elfedni a válság valódi okait. Ezek az elemzések leragadnak a következmények egymásra való hatásuknak a magyarázásában és az óvatlanabb olvasó unalmasan magáévá teheti a téves diagnózisok sorozatát is. Ez pedig olyan, mint egy zaj a rejtjelezés tudományában.
Ilyen körülmények között, e sorok írója abban reménykedik, hogy mégis halló fülekre talál. Kiindulási pontjaiban hasonló elemzésnek tűnik ezen írás is, hiszen a közgazdászoknál megszokott logikai eszmefuttatásokkal próbálja keresni a választ. Mivel sokszor éri az a vád a rendszerkritikusokat, hogy csak egy megalapozatlan elégedetlenséget képesek megfogalmazni, éppen ezért most ehhez alkalmazkodva is megfogalmazzuk az érveket.

Az infláció csupán csak egy általános árindex növekedés?

Ha a nyersolaj árak emelkednek, akkor emelkedik a fuvarozás költsége, következésképpen az élelmiszerárak és így tovább. Tehát az inflációról, mint egy általános árindex növekedésről beszélnek a közgazdászok és különbféle kommentátorok. Érdekes módon akkor is inflációs hatásról beszélnek, ha például csökken a munkanélküliség, tehát növekszik a gazdaság, azt mondják az szintén egy inflációt kiváltó hatás. Végül is bármilyen irányba mozdulnak el a dolgok, az a közgazdászok szerint inflációt kiváltó ok lehet. De ha ez tényleg így van, akkor ez úgy fest, mint a tyúk meg a tojás problémája, csak egy kicsit komplexebb összefüggésben leírva. Most akkor milyen arányban melyik a tényleges kiváltó ok? A nyersolaj árának drasztikus növekedése vagy valami más? Azt mondják növekedett a fogyasztás és a kínálathoz képest most több vevő versenyez az olajért. Ráadásul az olajtartalékok kifogyóban vannak, így az olajkitermelő megengedheti magának az árak növelését.

Nem csökkentve a nyersanyagfogyasztás növekedésének szerepét, ugyanakkor az olajkészletek kiapadásával kapcsolatos indoklás még nem állja meg a helyét jelen esetben. Tehát most még nem indokolná ezt a hirtelen áremelkedést. Hosszabb távon természetesen reális a probléma felvetése. Ha alaposan utánanézünk, találkozunk az ellenkezőjével is. Észak Dakotától délre talált Bakken formáció olajkészlete 413 milliárd hordóra van becsülve, amely mennyiség vetekszik még a legnagyobb Saud Arabia-i Ghawar olajmező 55 milliárd hordó olaj kitermelésével is és a 267 milliárd hordóra becsült szintén Saud Arabiai tartalékokkal. Ráadásul az olaj tisztasága sokkal jobb, mint a Kanadai olajmezőknek.

Az élelmiszerárak drasztikus növekedésére is szebbnél szebb magyarázatokat olvashatunk. Legutóbb egy bizalmas világbanki jelentésre hivatkoznak miszerint
„a bioüzemanyag-előállítás 75 százalékban emelte 2002 óta a globális élelmiszer-árszintet; az energiahordozók és a műtrágya drágulása mindössze 15 százalékot adott hozzá az árakhoz.”
Értsük ezt úgy, hogy hirtelen annyi bio-ethanol-t is elpazarolt a civilizáció, hogy az élelmiszertermelést is veszélyezteti ilyen nagy mértékben?! Csak halkan jegyzem meg, csupán Magyarország mezőgazdasági termelőképessége az ország lakosságának a háromszoros élelmiszer ellátását is tudná biztosítani, ha egészséges gazdasági körülmények között működhetne az! Visszatérve a globális élelmiszerválságra, a fokozatos élelmiszertermelés felhasználásának a növekedésével párhuzamosan növekvő élelmiszer termelés azonos, illetve kissé csökkenni kezdett a tartalékolt élelmiszer mennyisége az utóbbi öt évben. Az élelmiszer tartalékolás csökkenésének az oka sokkal inkább a rosszul működő gazdaság, mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a tartalékolást, továbbá az egyre több munkanélkülivé váló, illetve tönkre tett mezőgazdaság már nem tud lépést tartani tartalékolásban is.

Most hol van a piac láthatatlan keze, ami letörné az árakat? Vagy van valami még a felett is?

Tovább keresve a hitelesebb magyarázatot, lássuk a piaci szabályok alapján is a történteket. Úgy mondják, az árak a kereslet és a kínálat szerint kerülnek meghatározásra. Vagyis valamilyen árunak az ára mindig annyi amennyit hajlandóak vagyunk fizetni érte és ha spekulációs céllal felemelik az árakat, akkor a piacnak úgynevezett „láthatatlan keze” automatikusan letöri az árakat. Ezek szerint, ha most spekulációs céllal megemelték a nyersolaj árakat, akkor előbb utóbb sokan lesznek olyanok, akik drasztikusan csökkenteni fogják az olajtermékre áldozott pénzmennyiséget. Ha nem is tudatosan, de a kényszer hatására. Következésképpen a nyersolaj tulajdonosok nem tudnak sokkal többet nyerni az egész spekuláción, így kénytelen lesznek ismét levinni az árakat. Most úgy néz ki, igencsak másról van itt szó, ugyanis drasztikusan növekszenek az árak hosszú távon, amiből úgy néz ki nincs visszaút. Egy spekulációs nyomásnak elvileg rég vége kellett volna legyen már. Vagy valahonnan mégis van egy hirtelen megnövekedett pénzmennyiség, ami versenyzik a még drasztikusan emelkedő olajért is?!

Az elmúlt év során kipukkanó pénzügyi lufi miatt megroppanóban van a bizalom a pénzrendszer iránt és a megtakarításokat elkezdik kimenekíteni a pénzügyi szektorból és a tőzsdéről, nyersanyagokat és aranyat vásárolva. Így a nyersanyagárak és a nemesfémek ára drasztikus növekedési pályának indult.
A magyar valuta sokak számára érthetetlen erősödését is annak tudhatja be, hogy a dollárból menekülő tőke ideiglenesen Forint felvásárlásában is keres menedéket.
Tehát az infláció, ami a köztudatban mint általános áremelkedés van elfogadva, az valójában egy óriási pénzmennyiség keletkezésének a következménye. Olyan értelemben, hogy a pénzrendszerben felgyülemlő, folyamatosan inflált lufi most ki akar menekülni a pénzügyi műveletek nagy kaszinójából és reálértékekre szeretné cserélni a tulajdonosa még mielőtt az teljesen fel nem hígul. Azt tudni kell, hogy a forgalomban levő pénzmennyiség kevesebb mint egy tizede teljesíti be a pénz eredeti gazdasági forgalmát ellátó funkcióját. A többi ígérvények bonyolult szövevénye, vagyis a hitel-expanzió által létrejött pénzügyi lufi. Sajnos ebbe a lufiba voltak elvegyülve például a magánnyugdíjpénztári megtakarítások is és sok egyéb más reálértékek töredékei, vagy például ide akarták beterelni a magyar egészségügy pénzforgalmát is, amit keservesen megkeresett jövedelmek után fizetett adókból gyűjtött össze a lakosság. A nyugati világ pénzügyi biztosítóinak megtakarításai vagy a középosztályának megtakarításai is szintén ebbe az inflált pénzügyi rendszerbe vannak beolvasztva. Így aki a megtakarításaikat kimenekíteni szándékozókban találja meg a főbűnöst, az járhat úgy is, hogy a saját nyugdíjpénztárát ítéli el, amikor az éppen próbálja megmenteni a menthetőt, vagyis a megtakarítását. Amúgy nem tudni hányada a nyugdíj alapú megtakarításoknak párolgott el így is. Hogy ebből még mi lesz később, arra most had ne térjünk ki!

Az infláció megértése, mint a titok nyitja.

A dolog lényegét megérteni úgy lehet, hogy az inflációnak az igazi okát értjük meg.
A már említett összefüggések hálójában egy dologról még nem esett szó, mint ahogy azt a médiában megszólaló közgazdászok szájából sem hallani. A pénzmennyiség növekedéséről, mint lehetséges ok az infláció keletkezésében.
Ha a nyersolaj tulajdonos a pénzmennyiség növekedése nélkül emelné meg drasztikusan az árakat, akkor tényleg csak egy spekulációval állnánk szembe. Ez esetben nem volna miből fizetni az ugyanolyan mértékű eladási olajmennyiséget, így előbb-utóbb összességében nem sokkal keresne többet az olajon a spekuláns, sőt a lelassuló gazdaság akár még jobban tönkre is teheti az eladásait. Ugyanakkor, ha a nyersolaj tulajdonos tudja, hogy hirtelen pénzmennyiség növekedés van kilátásban, amelynek birtokában sokan hajlandóak megvenni a nyersolajat akár nagyobb összegért is, akkor az olajtőzsdén szépen felviszik árakat. Lényegében automatikusan megy fel. Semmi sem kényszeríti az árcsökkenést, hacsak különbféle piaci beavatkozással nem élnek az államok. Az is érdekes, hogy az államok mégsem akaródznak beavatkozni, vagy csak tényleg nem sikerül? Az olajkitermelő államok szempontjából pedig a következőképpen fest a helyzet. Mindez idáig az Egyesült Államok kényszeríttette a világ olajpiacát, hogy dollárban történjen a kereskedés. Majd az olajból befolyó dollárt visszaforgatni volt kötelező az amerikai gazdaságon keresztül. Igen ám, de az olajkitermelő országok szerint az inflált, értékét elvesztő dollár hatalmas veszteséget okoz, ezért cserébe ők megemelik az olaj árát, hisz tudják, hogy a megnövekedett pénzmennyiség a biztosítéka az olajár magasan maradásának. Ha a pénzmennyiség növekedés az igazi oka az elszabadult inflációnak, akkor sajnos az állami beavatkozásokat szinte lehetetlen úgy szabályozni, hogy máshol ne érje nagyobb kár a gazdaságot. Amúgy meg tetszettek látni olyat, hogy a legnagyobbakat megsarcolta volna az állam, amíg a kisebb emberek terhei közben enyhültek volna?! Az árszabályozás persze pillanatnyilag orvosolja a bérből és fizetésből élők amúgy is szűkös mozgásterét, ez kétségtelen. De akkor még mindig nem az okot, hanem az okozatot kezeltük! Az ok az inflálódott pénzmennyiség és ez az a terület ahol az állam is csapdában van, aminek megértésére most hosszú lenne kitérni. Ama kevés politikus is, aki talán érti ezt a problémát, a teljes hallgatás csapdájában vergődik.

Az infláció keletkezésének motorja a jelenlegi kétszintű bankrendszer.

Bill Poole, a St. Louis-i FED volt elnöke, aki márciusban lépett ki, a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak adott interjúban igen érdekesen nyilatkozott az inflációval kapcsolatban.
„Történelmi távlatokban az infláció egy eszköz az adósok stressz érzésének a csökkentésére. Az Egyesült Államok központi bankjának a politikája úgy van megkonstruálva, hogy inflációt hozzon létre, könnyítve ezt a stresszt. A monetáris politikája „lazító” volt, van és lesz is mindaddig amíg a gazdasági viszonyok és pénzügyi vállalatok növekedési igénye ezt megkívánja. Együttvéve mindez egy inflációs tendenciának a velejárója, akkor is ha ez utóbbi magával hoz egy rakás újabb problémát az elkövetkező három vagy négy évben.”
Tehát az átlag ember számára az infláció egy szükséges rossz, olyasmi amit természetesnek tart, így nyilvánvaló a megnyugtató hatása. Meg sem fordul a fejében, hogy egy fedő technika a speciális érdekek, legfőképpen a pénzügyi szektorban utazók érdekeinek a hatékony képviseletére, amelyet a központi bankok, mint hatalmuknál fogva kormányok felett álló, velük szemben függetlenséget élvező intézmények tesznek „szívességből”. Így a monetáris politikának még az sem számít, ha brutális válságokat okoznak, akkor is kiállnak az eredeti szándék mellett.

Aki nem veszi figyelembe a pénz előállításának a technikáit, vagyis azt, hogy a Bretton Woods-i egyezménytől kezdve már teljesen a semmiből állítják elő a pénzt, annak hihetetlen ez a felelőtlen magatartás. De még ha már látja is a nagy bankok óriási összegű veszteségeiknek az elkönyveléséről szóló híreket, reménykedik abban, hogy ezek a nagy bankok mégiscsak a saját maguk érdekében tudják hol a határ. Tehát az ember mégiscsak úgy gondolja, csak a gondatlan bankok kerülnek bajba. Azonban amíg a nem pénzügyi szektor a pénzéért reális teljesítményt nyújt, vagyis megdolgozik érte, addig a bankszektor csak megsokszorozza a pénzt, vagyis a hitelezés során megteremti a többletet. Ha abból veszít is valamennyit, nem annyira fáj neki. Olyan mint a sakk, beáldozza a parasztot a bástyáért. A veszteségek elrejtéséhez pedig megvannak a könyvelési technikák, szépen elrejtik a „Level 3 asset categories” segítségével, amiről ugye nem kell jelentést készíteni, tehát úgyis tovább tudnak működni, hogy valójában rég csődöt kellett volna jelenteniük (érdemes figyelemmel meghallgatni az itt található a videóanyagot). Mivel igen alacsony a tartalékráta a jelen uralkodó pénzrendszerünkben, nagyon kicsi arányban függ a bank a betétesektől, vagyis ellentétben a közhiedelemmel, kevésbé számít az, hogy mennyi megtakarított pénzt raknak a bankba, mint az, hogy mennyire nagy a hitelfelvevő szándék. Ilyen tág keretek között teremthetnek számlapénzt a hitelfelvétel pillanatában és ez elképesztő módon növeli a pénzügyi lufit. Ez által növekszik a forgalomban levő pénz mennyisége, de egyúttal hatványfüggvény szerint növekszik a visszafizetnivalója is az adósoknak. A hitelfelvétel pillanatában ugyanis csak a felvett hitel összege értékében van pénz teremtve. Az a pénz amennyivel többet kell visszafizetni az még nem jött létre akkor. Így azt meg kell szerezni mástól! Amíg még van elegendő eladósodni szándékozó hitelfelvevő, addig van remény még a törlesztések visszafizetésére. Tehát az adós még örül is a növekvő pénzmennyiségnek, tehát az inflációnak - ez az amire utalt Bill Poole! -. De csak nagyon kevesen gondolnak a hosszú távú következményekre, vagyis a megnövelt pénzmennyiségből szinte bárki könnyebben hajlandó odaadni egy nagyobb összeget egy-egy vágyott dologért, vagyis növelhető a termékek ára, tehát már mérhető is az infláció hatása, az általános árindex növekedés.

Az inflacionista pénzrendszer velejárója a gazdasági ciklusok. Egyszer fent, egyszer nagyon lent!

Mindaddig amíg még inflálni tudják a pénzmennyiséget a hitelexpanzió által, addig a tömeg úgy érzi szárnyal a gazdaság. A legjobban azok járnak jól akik a legközelebb állnak a pénzteremtés forrásához, hiszen a pénztöbblet megteremtése pillanatában az még többet ér mint miután elköltése után a pénz beforog a reálgazdaságba. Minél több kézen keresztül utazott a pénz, annál kevesebb vásárlóerővel rendelkezik már, mert egyre több ember érzi a jótékony hatását és a pénztöbblet által megnövelt költekezési vágy hatására folyamatos emelkedésnek indul az általános árindex. Nyilvánvaló, hogy a középréteg, a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok húzzák a leginkább a kurtáját. Nem úgy a speciális érdekek klubja, a Wall Street globális szinten, vagy kisebb méretekben a helyi politikai kapitalizmus építői, együtt eldöntik a politikusokkal, hogy a perifériára szorult, államtól teljesen függővé tett páriatársadalmat, miként tudja az állam kárpótolni majd abból, amit elvesznek azoktól, akik még éppen csak nem váltak teljesen függővé.
Az egyre jobban kisemmizett tömeg, pedig mit sem értvén a jelen társadalmunk működéséből, szinte bármikor megvezethető és azt támogatja aki látszólag enyhítést ígér. Így áldozatból is cinkos lesz és akkor már a szolidaritás is kezd drasztikusan hanyatlani. Kevés az, aki önszántából adna másnak és ugyancsak kevés aki azt meghálálná, hisz az jár! És a társadalom egymásra ujjal mutogat, elkívánva azt, amiről tud, hogy a másiknak még éppen van. Amiről pedig nem tud, az a fejben ugye nem is létezik és így csak az van biztonságban. Nem véletlenül az igazi értékszivattyú rejtve marad a lakosság szemei elől. Sokan nem tudják azt sem, hogy az adóbefizetés nagyobbik részét azért emeli el az állam, hogy a semmiből teremtett pénzt kölcsönvegye a gazdasági forgalom számára. Olyan ez mint az akvárium, amelyből valakik leeresztik a vizet, a halak nem tudják mitől apad el az élettér.

Ilyen körülmények között elkerülhetetlen a recesszió, azaz hanyatlik az eladósodási szándék. Amennyiben csökken az eladósodni szándékozók sokasága, akkor recesszióról beszélnek a médiában és az adósok szép lassan kezdenek szembesülni a ténnyel, hogy a visszafizetendő pénzt egyre nehezebb megszerezni. Ilyenkor a reálgazdasági szektorban, beleértve az egyszerű embereknél levőt is, már sokkal kevesebb megszerezhető pénzmennyiség van forgalomban, ahhoz képest, mint amennyit vissza kell fizetni a felvett hitelekért. Meg kell tehát keményen küzdeni azért a forgalomban levő pénzért és „a verseny” célja minden áron megszerezni azt, hogy ne veszítse el a hitel fedezetét. Egyre világosabb lesz, hogy itt már semmi köze a természetes gazdasági versenynek. Ebben a fázisban kezdünk értesülni a világ legnagyobb bankjainak az óriási összegű „veszteségeik leírásairól”. A központi bankok pedig „kicserélik” az adóságot, kihúzzák a nagy pénzügyi intézeteket a bajból (bailout), nem úgy az embert, aki önhibáján kívül is fizetésképtelen állapotba kerül az okozott helyzet miatt. Igen ám, csak a központi bankok azok, akik nem termelnek semmit, olyan értelemben ami valós fedezettel pótolná a reálfedezeti hiányt. De mégis azt mondják, hogy ők azok, akik utolsó mentőövet nyújtanak a bajba jutott bankoknak. Így aztán az ember úgy gondolja, mégiscsak jó, ha mindig van egy utolsó mentőöv, jól teszi ha kisegíti a bajba jutott bankot, elvégre náluk van az a kevés pénzünk is amit még épp nem nullázott le teljesen az infláció.

A pénzrendszer ismeretek hiánya hová vezet.

A pénzrendszer, mint egyedüli emberi konstrukció, ami mára már sajnálatos módon ténylegesen is irányítja az emberiséget és nem fordítva, valójában egy zárt rendszer. Abban az értelemben zárt rendszer, hogy a pénz mindig forog a gazdaságban és ha mindenki a termelő gazdaságban reális teljesítmény fejében cseréli a pénzt másokkal reális teljesítményért, akkor ha valakinek mégis előjoga van hatalmas mennyiségben pénzt bepumpálni, létrehozni pénzt úgy, hogy annak semmilyen reálfedezete nincs, tehát a semmiből állítja elő, akkor a következmények mindenkire hatással vannak előbb vagy utóbb. Nyilván sokan nem értik, hogy a számlát maguk az adófizetők fogják állni, illetve maga az infláció is rendre lenullázza a megtakarításait. S amikor jön a globaloproli nevelő média, kórusban zengi, hogy
„sokat pazaroltatok, nem takarékoskodtatok, most tessék a kasszához fáradni és hozzájárulni”.
Elegendő ezt csak sokat ismételgetni és az ember, mint egy globaloproli tényleg beveszi. Majd istenként tekint fel a monetarista közgazdászokra, csúcsbankárokra, s közben szembefordul a társadalom különböző rétegeivel.

2008 január közepén az m1-es TV csatornán a "Szólás szabadsága" című műsorában felsorakozó topbankárok vitatták a pénzpiaci válságot. Csermely Ágnes az MNB igazgatója egy vidámabb pillanatában kissé el is szólta magát:
"Egyrészt szeretném tisztázni, hogy a likviditás az nem tűnik el a pénzpiacról. Azért vagyunk. Ez MNB-nek a feladata, hogy a pénzpiacokon mindig legyen kellő mennyiségű likviditás. Most nem arról van szó, hogy ne lennének pénzforrások, hanem ezeknek az ára megemelkedik. Nemcsak nálunk, az egész világon.”
Arról beszéltek, hogy az Amerikában kipattanó válságot a sub-prime típusú hitelezés kipukkanása okozta és az ő értelmezésük szerint, mármint a magyar topbankárok szerint, a rossz kihelyezések miatt történt és a kockázatok növekedése miatt még több kamatért lehet majd pénzforráshoz jutni. De nem ez volt az egyetlen téves elemzés, azt hiszem bárki tudna említeni nem is egyet, ami a sub-prime hitelezés bedőlését okolja az általános válságért.
Július elsején a központi bankok központi bankja, a BIS jelentésében figyelmezteti a piacot, hogy a sub-prime pénzügyi krízis csupán a tükröződése volt a globális hitelválságnak, tehát épp ellenkezőleg ahogy eddig mondták a többiek. Továbbá szoros párhuzamot húz a jelenlegi pénzügyi krízis és a harmincas évekbeli Nagy Gazdasági Világválsággal. Sajnos most igaza van. Tehát most személyesen is szemtanúi lehetünk egy globális pénzügyi válságnak, s bármikor hiperinflációs viszonyok alakulhatnak ki. Annyival rosszabb a helyzet, hogy akkor a harmincas években azért még a pénzrendszer nem globalizálódott ennyire, ám mégis ki tudta robbantani a második világháborút.

Bár a kibontakozó válság brutálisnak ígérkezik, de nem feltétlenül kell háborúskodáshoz vezessen. Főleg azon fog múlni, hogy helyesen lesz diagnosztizálva a probléma gyökere vagy sem. Illetve a helyes változtatást meg tudjuk-e lépni vagy sem. Mindenek előtt annyiban van mindenkinek nagy felelőssége, hogy egy kritikus tömegen túl kell lennie azoknak a száma, akik értik és pontosan tudják a tennivalót is. De legalábbis nem engedik tovább ésszerű kritika és hallható kommentár nélkül, hogy az uralkodó főhatalom éppen ellenünkben kihasználja a pénzrendszerbéli ismereteink hiányosságát.
Valószínű sokan nem értik, hogy e sorok írója miért látja úgy, hogy a probléma mélységeivel a hétköznapi embereknek is foglalkozniuk kell. Valószínű a legtöbben úgy gondolják, hogy ott van az állam és a választott politikusok, illetve az állam központi bankja, tehát ez csak az ő dolguk. Számukra a figyelmébe ajánlom, olvassa el, hallgassa vagy nézze meg Varga Istvánnak a MÚOSZ Székházban, 2005. november 23-én mondott "Pénzügyi folyamatok a magyar államháztartásban" c. beszédét. (Video).

Válasz utak keresése vagy tökéletes belenyugvás.

Nemrég még elég kevés eséllyel talált halló fülekre az, aki ezekről vizionált. Talán most ha, a válságot ténylegesen elősegítők közül is néhányan, tehát a pénzvilág legnagyobbjai közül is megszólalnak, mint ahogyan ez meg is történt, akkor talán többen elgondolkodnak. Bár a problémát néhányan már pontosan látták előre, azonban a praxeológia által is elismert apriori gondolkodást konspirációelméletnek volt szokás megbélyegezni a köztudatban.
Mások meg vannak, akik esetleg azt a szintén káros következtetést vonják le az egészből, hogy most már nincs mit tenni, teljesen függünk a pénzhatalom kegyeitől, jobb inkább csak szép dolgokról beszélni nekünk, aranyosaknak kell maradnunk és csak a saját dolgainkkal foglalkozzunk, egymásnak segítsünk töretlenül és ne tekintsünk a pénz felé. Esetleg húzzunk el még egy-egy nótát a lejtmenet irányába törtető útvonal végső szakaszában!

Na majd a közeljövő megmutatja, hogy a pénzt ugyan nem javasolt isteníteni, de mennyire fontos lett volna időben még kellő ismeretek gyarapításával tiszteletben tartani, mint az egyetlen emberi konstrukciót, ami még húsbavágóan számít a társadalom működőképessége szempontjából. Ha nem is a pénz ismerete a legfontosabb, mert a gazdaságnak nevezett valami az csupán ~7%-a a teljes szociális érintkezés felületén. A többi nem elszámoltatható, meg nem sarcolható, de mégis létezik. De egy velejéig hibás pénzrendszer teret kíván hódítani, növelve ezt a megsarcolható ~7%-ot és csökkentve az életteret. Viszont egy helyesen működő pénzrendszerben a pénz szükséges jó, avagy közjó szerepét töltheti be, minél kevesebb konfliktus felületet teremtve a társadalomban.

Válságot átvészelő B terve, illetve távlati terve a független, szabad akarattal rendelkező nemzetnek egyelőre sehol sem mutatkozik. Vagy talán azt sem tudjuk milyen a független, szabad akarattal rendelkező nemzet már, mert már túlságosan megszoktuk a függésben való létet?
Sajnos nagyon halvány jelei vannak a pénzkiegészítők, a szabad társadalom működtetéséről szóló tanulmányoknak és ez nem lesz elegendő. Ismét azt kell látni, hogy máshol már idejében elkezdték ezt a felkészülést és kifinomult állapotban vannak az átgondolt pénzügyi rendszerismereteik. Nem is egy alternatívában történik a gondolkodás. Vélhetően bármelyik jobb, mint a jelenlegi. Nálunk viszont közbizalmat élvező változtatáshoz már aligha marad idő. Vagy talán majd ismét átveszünk valamit, amit éppen megmondanak nekünk?!
Egyelőre még a pártpreferencia elemzéseivel van elfoglalva a többség. Bár ezekből is azt kellene látni, hogy egyre többen már nem remélnek semmi jót.
A felkészületlenül reánk zúduló válság fogadtatásában pedig bármi megtörténhet. Mit sem számítanak akkor majd a most mért pártszimpátia adatok, akkor úgyis mindenki csakis és kizárólag a bőrét mentve fog eljárni. Már most is igen erős a központi hatalom irányába és javára történő egymásba kapaszkodás. Azt remélik sokan, az EU majd megoldja a problémát. A politikusaink részéről megszégyenítő gyorsasággal aláírt Lisszaboni Szerződés magáért beszél! Sejthető, hogy nagy a tanácstalanság, vagy éppen megátalkodott komprádor magatartás van uralkodóban minden szinten. Akik behatóan tanulmányozták a szerződést, beleértve a pénzrendszerbeli problémákhoz való viszonyulását az EU-s bürokráciának, semmi megnyugtatót nem tudnak abból kiolvasni, épp ellenkezőleg.

Aki keres, talál!

Itt nem csak a szükséges információ beszerzéséről van szó, amiből meg lehetne tanulni az alapvető dolgokat. Ennél többről van szó. Ugyanis a válsághelyzetre is alkalmas ismeretek időben történő egymás közti kicserélésével egyúttal biztosítjuk azt a mikroközösséget is számunkra, akikben vélhetően meg lehet majd bízni és nem a nulláról kell majd akkor egymást megértetni elementáris dolgokban. Már csak azért is meglesz a bizalom alapja, mert maga a pénzrendszer egy bizalmi alapon nyugszik és a hiperinflációs válságban épp ez a bizalom törik porrá a jelenlegi rendszer iránt. Időben kell elkészülni a másikkal.

3 megjegyzés:

Tigris írta...

Jó az anyag, de kevés a logikus, laikusnak is érthető magyarázat, és sok a szakszó. Én is megírtam, egy kicsit másképp, az infláció oldaláról:

http://torzskocsma.blog.hu/2008/07/11/az_olaj_ara_a_statisztikusok_a_hibasak

realista írta...

Elolvasva ezt a blogot felfedezni velem benne a tendenciozus osszeeskuves-elmelet gyartok gyakorlatat. Ugyesen allit egymas melle nehany hivatkozast nehagy allitassal, de egyaltalan nem zavartatja magat attol, hogy ezek kozott nincs ok-okozati osszefugges - illetve semmikeppen nem ugy, ahogy o allitja

Szoval:

"Érdekes módon akkor is inflációs hatásról beszélnek, ha például csökken a munkanélküliség, tehát növekszik a gazdaság, azt mondják az szintén egy inflációt kiváltó hatás." Kezdjuk a valos gazdasagi helyzettol: "Euróövezet: csökken az infláció, stagnál a munkanélküliség - 2008. október 31"
A Keynes szerinti kozgazdasagtanban ugyan valoban a realberek novekedese mellett a munkavallalas iranti hajlandosag novekszik, ami tobb berkiaramlast jelent alacsonyabb munkanelkuliseg mellett. Ez valoban eloidez inflaciot, mivel a termelekenyseg szintjenek stagnalasaval/csokkenesevel jar egyutt. DE ne felejtsuk el, hogy ez pont az allampolgarok vedelmeben tortenik, mivel a magasabb szintu foglalkoztatas elerese erdekeben az allam tobbet kolt (lasd az 1929-32 vilagvalsag utani USA-t a melypontrol kivezeto New Deal-t. Emiatt a maganbefektetesek reszben kiszorulhatnak es igy tobb ber aramlik ki alacsonyabb szintu termelekenyseg mellett (az allam soha nem kolt olyan hatekonyan, mint a maganbefekteto - de ez ebben az esetben nem is cel...). Vagyis: kevesebb aru, tobb penz= inflacio. De ebben mi az „erdekes mod”? Csak nem egy alproblemat akarunk felvetni, hogy aztan azt sajat celjainkra tudjuk felhasznalni? :(

"A magyar valuta sokak számára érthetetlen erősödését is annak tudhatja be, hogy a dollárból menekülő tőke ideiglenesen Forint felvásárlásában is keres menedéket." Ez a penzugy valsag elott volt igaz es az erosodes jobbara a MNB politikajanak koszonhetoen. Foldrengeskor senki nem menekul koves talajrol szandekosan mocsarasra :(. Amint latjuk az amerikai es nyugat-europai befektetok krizis idejen egyaltalan nem preferaljak a feltorekvo orszagokat: eloszor onnan mennek ki, ahol nagyobb a kockazat. Furcsamod a valsagot kivalto USA bankrendszere lett a krizis kedvezmenyezettje, mivel ilyenkor a penz a kisebb allamok devizaibol a nagyobbak/biztonsagosabbak fele aramlik (lasd USD erosodese, EUR gyengulese, HUF, PLZ zuhanasa)

"Az elmúlt év során kipukkanó pénzügyi lufi miatt megroppanóban van a bizalom a pénzrendszer iránt és a megtakarításokat elkezdik kimenekíteni a pénzügyi szektorból és a tőzsdéről, nyersanyagokat és aranyat vásárolva. Így a nyersanyagárak és a nemesfémek ára drasztikus növekedési pályának indult." A kiegyenlitodes itt is igazolodik: a bizonytalansag miatt a csaladok visszafogtak a fogyasztasaikat, amitol drasztikusan csokkent az olajfogyasztas - igy aztan mar nem a 200dollaros hatar elereset talalgatjuk, hanem a 20 dollaret. Mellesleg amikor az aranynak soha nem latott magassagba ment az ara, akkor valakik nagy mennyiseget adtak el, amitol arany le - dollar fel...

"például ide akarták beterelni a magyar egészségügy pénzforgalmát is, amit keservesen megkeresett jövedelmek után fizetett adókból gyűjtött össze a lakosság" ez igy finoman szolva is csacsisag. Ez a fajta befektetesi dolog a magannyugdijpenztarakra igaz, az egeszsegpenztarakra szinte semennyire. Es nem az adorol van szo, hanem az egeszsegugyi jarulek mas szervezeteken keresztul torteno felhasznalasarol. Biztos, hogy a magan-penztari rendszernek vannak hatranyai, de ezert van szukseg szigoru allami szabalyozasra es ellenorzese. Ha az allam kezeben vannak ezek a dolgok - nezzuk meg szinte barmelyik allami ceget - pocsekolas zajlik; mindenki azt "visz haza", amit tud. Es pontosan tudjuk, hogy ez zajlik a kozpenzbol fenntartott korhazakban is: pl ki latott mar olyan nogyogyaszt, aki a maganrendelesei soran kiirt laborvizsgalatokat kifizette volna a korhaznak, ahonnan a fizeteset kapja? Ha minden teljesitesrol szamla van, akkor a dolgok nyomonkovethetoek es az mindenfele buta kovetkezmenyekkel jar (pl nem lehet kovetkezmenyek nelkul kozszolgaltatasokat sajat celra hasznalni, adot kell fizetni, stb).

"Hogy ebből még mi lesz később, arra most had ne térjünk ki!" A magannyugdijpenztari befektetesekre visszaterve: azoknak is kotelezoen eloirt hanyaduk (es a jelentosen nagyobb) magas biztonsagu bankbetetekbe es allamkotvenyekbe kerul elhelyezesre, amitol a kisebb hanyadon tortenhetnek ugyan vesztesegek, de ezek csak szelsoseges esetekben es csak atmeneti jelleggel jelenthetnek negativ hozamot. Ezert kell szigoru allami szabalyozas e teruleteken. A piac nem old meg minden, az allam meg pocsekol - legalabbis szabalyozni es ellenorizni mindenkeppen jobban tud, mint gazdalkodni, ugyhogy inkabb foglalkozzon azzal. (Kulonosen, mert eredetileg arra jott letre)

"Ha a nyersolaj tulajdonos a pénzmennyiség növekedése nélkül emelné meg drasztikusan az árakat, akkor tényleg csak egy spekulációval állnánk szembe. Ez esetben nem volna miből fizetni az ugyanolyan mértékű eladási olajmennyiséget, így előbb-utóbb összességében nem sokkal keresne többet az olajon a spekuláns, sőt a lelassuló gazdaság akár még jobban tönkre is teheti az eladásait. Ugyanakkor, ha a nyersolaj tulajdonos tudja, hogy hirtelen pénzmennyiség növekedés van kilátásban, amelynek birtokában sokan hajlandóak megvenni a nyersolajat akár nagyobb összegért is, akkor az olajtőzsdén szépen felviszik árakat. Lényegében automatikusan megy fel. Semmi sem kényszeríti az árcsökkenést, hacsak különbféle piaci beavatkozással nem élnek az államok." Na errol meg pontosan latjuk, hogy nem igy van: az olajarat pontosan a spekulacio hajtotta felfele, de mivel hirtelen eltunt a penz a piacrol most bamban neznek egymasra es azon igyekeznek, hogyan fogjak vissza az olajtermelest :-O

"Amúgy meg tetszettek látni olyat, hogy a legnagyobbakat megsarcolta volna az állam, amíg a kisebb emberek terhei közben enyhültek volna?!" Hat nem. Es nem csak azert, mert minden allam nepnyuzo - persze ezt az ervet az osszeeskuves-elmeleteket gyartok szeretik felhasznalni. A bibi csak az, hogy ha a keves nagyon gazdagot jol megadoztatnak, akkor a vagyonukat/befekteteseiket egyszeruen kivinnek az orszagbol - nem mert gonoszak, hanem mert senki nem szereti, ha rugdossak -, mig ugyanennek a lepesnek a koltsegvetes beveteli oldalan alig lenne bevetel-generalo hatasa. Szoval csak peldaszeru szamokkal megnezve: 0,1% bevetel novekedes - nehanyezer munkahely megszunes. Kinekis jo ez es miertis?

"Aki nem veszi figyelembe a pénz előállításának a technikáit, vagyis azt, hogy a Bretton Woods-i egyezménytől kezdve már teljesen a semmiből állítják elő a pénzt, annak hihetetlen ez a felelőtlen magatartás." Kapitalis marhasag! Bretton Woods lenyege pont a devizak aranyhoz valo kotese volt!! Azonban ez a rendszer szuksegszeruen omlott ossze, mivel a novekvo vilaggazdasag novevo beruhazas-, aru-, es szolgaltatasmennyisegevel az aranymennyiseg semmilyen modon nem volt szinkronban tarthato...
Ugye csak tevedni tetszett es nem az artatlan olvasot tetszene felrevezetni?

"Azonban amíg a nem pénzügyi szektor a pénzéért reális teljesítményt nyújt, vagyis megdolgozik érte, addig a bankszektor csak megsokszorozza a pénzt, vagyis a hitelezés során megteremti a többletet. Ha abból veszít is valamennyit, nem annyira fáj neki." A felelotlen amerikai befektetesi bankok miatt es az altaluk kibocsatott papirok miatt valoban nagyon sokan kerultek es kerulnek hatranyos helyzetbe. Ez teny. De hogy a bankok nem dolgoznak semmit "csak megsokszorozzak a penzt"!? Vajon miert jottek letre a bankok es mi a szerepuk? A termelo- es szolgaltato vallalatoknak a tulnyomo resze a forgoeszkozeiket bankhitelbol finanszirozzak (hogy bonyolultabb finanszirozasi kerdesekbe ne menjunk bele). Ha azt hitel nelkul, sajat erobol kellene megtenniuk, akkor csak joval alacsonyabb szinten tudnanak mukodni - ami miatt kevesebb munkahelyet is tudnanak fenntartani. (Tessek megnezni mit okoz forrashiany es a kereslet visszaesese az autoiparban). Es a vicces az, hogy hitel nelkuli mukodesnel a ceg sajatero koltsege nem szamolhato el koltsegkent - szemben a hitelkamattal - igy meg az adoalap is magasabb...
A penzugyi rendszer a bizalomra epul, amelyet az allami szabalyozas alapoz meg es tart fenn. Annak meggyengitese belathatatlan kovetkezmenyekkel jar, ezert az erre iranyulo torekvesek nagyfoku felelotlenseget mutatnak.

"A hitelfelvétel pillanatában ugyanis csak a felvett hitel összege értékében van pénz teremtve. Az a pénz amennyivel többet kell visszafizetni az még nem jött létre akkor. Így azt meg kell szerezni mástól!" Ez igy van. A penzt a bankok penzert kapjak (pl betet), amit vissza kell fizetni es a dijat is meg kell fizetni. A kedves blogger tudhatna, hogy "nincs ingyen ebed". Minden kiadott hitelnek fedezetet kell nyujtani a betetkamatra, a vissza nem fizetett hitelek miatti vesztesegekre (nocsa-nocsak), es a bankba befektetok hasznara is. Ha ezek barmelyike hianyzik, valaki nem kapja vissza azt a penzt, amit a banknak atadott. Es mi is kovetkezik abbol, ha a banknak adott penzt nem kapja vissza az ember??!! Kedves bloggerunk egyik allitasaval a masikat tamadja :((
Mellesleg akinek nem eri meg hitelt felvenni, mert a vallalkozasa azt nem tudja kitermelni - megegyszer: a hitelkamat az adoalapot csokkenti - az tenyleg ne is tegye...

"Minél több kézen keresztül utazott a pénz, annál kevesebb vásárlóerővel rendelkezik már, mert egyre több ember érzi a jótékony hatását és a pénztöbblet által megnövelt költekezési vágy hatására folyamatos emelkedésnek indul az általános árindex. Nyilvánvaló, hogy a középréteg, a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok húzzák a leginkább a kurtáját." Az alacsony inflacio elenkiti a gazdasagot es a szereplokre altalaban pozitivan hat, a magas inflacio negativan. Nem egyszerre mindenkire es nem ugyanugy - ez teny. De ez az allitas megintcsak szandekos homalykeltesnek latszik :(

"A központi bankok pedig „kicserélik” az adóságot, kihúzzák a nagy pénzügyi intézeteket a bajból (bailout), nem úgy az embert, aki önhibáján kívül is fizetésképtelen állapotba kerül az okozott helyzet miatt." Szoval azert latni kell: ha a kozponti bankok nem huzzak ki a bankokat es allamokat a fizeteskeptelensegi helyzetbol, akkor allamcsodok kovetkezhetnek be, illetve a bankok kenytelenek lennenek befagyasztani a hiteleiket - neadjisten a beteteiket. Az jo lenne? Ha visszaterunk ahhoz, hogy ajelenlegi megingas hogy erinti a gazdasagot, akkor hogy erintene, ha a cegek jelentos resze egyik naprol a masikra nem juthathatna hozza a forgoeszkozhitelehez? Akkor nem tudna fizetni a beszallitoinak? Meg nem tudna bert fizetni a dolgozoinak? Minek is hivjuk az ilyen esemenyt? Vegig tetszett ezt gondolni Blogger Ur?

"Csermely Ágnes az MNB igazgatója egy vidámabb pillanatában kissé el is szólta magát: 'Egyrészt szeretném tisztázni, hogy a likviditás az nem tűnik el a pénzpiacról. Azért vagyunk. Ez MNB-nek a feladata, hogy a pénzpiacokon mindig legyen kellő mennyiségű likviditás. Most nem arról van szó, hogy ne lennének pénzforrások, hanem ezeknek az ára megemelkedik. Nemcsak nálunk, az egész világon.'" Ez miertis elszolas? Ez az egyetlen ertelmes mondat a blogban :))

"Tehát most személyesen is szemtanúi lehetünk egy globális pénzügyi válságnak, s bármikor hiperinflációs viszonyok alakulhatnak ki. Annyival rosszabb a helyzet, hogy akkor a harmincas években azért még a pénzrendszer nem globalizálódott ennyire, ám mégis ki tudta robbantani a második világháborút." Na ez aztan a csucs: negy olyan allitas osszecsomagolva, amibol az elso igaz, a masodik teljesen hajanal elorangatott elozmeny nelkuli (amde hatasosan, fenyegetoen 'jol hangzo'), amelyet a harmadik es negyedik egyaltalan nem tamaszt ala. Az egeszet persze keretbe foglalja az az igazsag, hogy a gazdasagi valsag attetelesen megiscsak a vilaghaboru kirobbanasahoz vezetett, ugyanis a franciak nem voltak hajlandoak lemondani a nemetek altal fizetett jovatetel egyetlen darabkajarol sem, Amerika a valsag miatt nem tudta tovabb hitelezni Nemetorszagot, igy aztan az olyan gazdasagi es szocialis helyzetbe kerult, amelyben az ehezo es ketsegbeesett emberek elhittek valakinek, hogy rendet tud csinalni :(( Na ezeket a helyzeteket nem kell megvarni, es allamnak, nemzeti banknak minden krizis-helyet idoben ki kell huzni a csavabol!

"Bár a problémát néhányan már pontosan látták előre, azonban a praxeológia által is elismert apriori gondolkodást konspirációelméletnek volt szokás megbélyegezni a köztudatban." Ebben van igazsag sajnos :( Senki nem gondolhatta, hogy az amerikai ingatlanarak soha meg nem alloan a holdig es azon tul is novekednek, es egyes amerikai bankok megis olyan modon finansziroztak oket, ahogy egy europai sosem tenne. Ahogy europai allam nem engedne. De a hintaba mindenki beszallt, boldogan kurjongatott, amig ki nem derult, hogy nincs lanc.

"Válságot átvészelő B terve, illetve távlati terve a független, szabad akarattal rendelkező nemzetnek egyelőre sehol sem mutatkozik. Vagy talán azt sem tudjuk milyen a független, szabad akarattal rendelkező nemzet már, mert már túlságosan megszoktuk a függésben való létet?" Az kerdezzen ilyent, aki egyetlen nepet tud, amely a vilagtol elkulonulve, attol magat fuggetlenitve tud letezni. Ugyanolyan csacskasag, mint egy 10millios orszagban belso biacra epitett gazdasagi fellendulest imitalni. Az USA kepes erre, de modjuk valoszinuleg Franciaorszag es Nemetorszag mar nem. Ebbol a gazdasagi egymasrautaltsagbol keletkezett a Kozos Piac. Lehet berzenkedni, lehet nem tudomasul venni, lehet lazadni. Apropo lazadas: miertis a kiegyezes utan letrejott Monarchia volt Magyarorszag egyik gazdasagi es tarsadalmi aranykora? Csak nem a kulonbozo iranyu erdekek egymasra talalasa es a piacmeret miatt? Aki nem ert egyet, alakitson maganak kiskertet es haztajit az erkelyen es rendezkedjen be onellatasra. De remeljuk nem ez a nemzetgazdasagi perspektiva. Magyarorszag amikor nyitott volt a vilagra es az abban rejlo lehetosegekre epitette jovojet, tamaszkodott kulso segitsegre, akkor sikereket ert el – ha nem igy lett volna, most nem lenne allamunk. Amikor onmagat marcangolta, a hatalmi erok a szimpatizalo kulso erok tamogatasaval nem tudtak elni es az orszag az eroforrasait a belso harcaira fecserelte – na olyankor kaptunk nehany mohacsot :(

Kedves Gilgames!

Nemi kozgazdasagtan tanulas, tortenelemkonyvek olvasgatasa mindenesetre sokat segitene egy olyan vilagkep kialakitasaban, amit nem csak kialakitunk magunkban, hanem valoban letezo elemek valoban logikus es megalapozott kapcsolatrendszeret mutatja.

Az elejen osszeeskuves elmeletet irtam, most azon gondolkodom: nepbutito, vagy csak onbutito a blogbejegyzes? Tiszta szemmel, tiszta elmevel kell az embereket tiszta dolgokra tanitani. A zur-kavaras, homalyos kepeken keresztuli bizonytalansag-keltes nem az igazak utja.

"Gondolkodas nelkul tanulni: karbaveszett faradsag. Tanulas nelkul gondolkodni: veszelyes."

Ki is mondta?

Mindegy, a lenyeg, hogy igaz...:)

Gilgames írta...

Megpróbálom reagálni minden egyes kifogársa. Íme pontokba szedve.

---
#1. "realista" megjegyzése:

"Érdekes módon akkor is inflációs hatásról beszélnek, ha például csökken a munkanélküliség, tehát növekszik a gazdaság, azt mondják az szintén egy inflációt kiváltó hatás." Kezdjuk a valos gazdasagi helyzettol: "Euróövezet: csökken az infláció, stagnál a munkanélküliség - 2008. október 31"
A Keynes szerinti kozgazdasagtanban ugyan valoban a realberek novekedese mellett a munkavallalas iranti hajlandosag novekszik, ami tobb berkiaramlast jelent alacsonyabb munkanelkuliseg mellett. Ez valoban eloidez inflaciot, mivel a termelekenyseg szintjenek stagnalasaval/csokkenesevel jar egyutt. DE ne felejtsuk el, hogy ez pont az allampolgarok vedelmeben tortenik, mivel a magasabb szintu foglalkoztatas elerese erdekeben az allam tobbet kolt (lasd az 1929-32 vilagvalsag utani USA-t a melypontrol kivezeto New Deal-t. Emiatt a maganbefektetesek reszben kiszorulhatnak es igy tobb ber aramlik ki alacsonyabb szintu termelekenyseg mellett (az allam soha nem kolt olyan hatekonyan, mint a maganbefekteto - de ez ebben az esetben nem is cel...). Vagyis: kevesebb aru, tobb penz= inflacio. De ebben mi az „erdekes mod”? Csak nem egy alproblemat akarunk felvetni, hogy aztan azt sajat celjainkra tudjuk felhasznalni? :(

Válasz: Nem alprobléma, hanem alapprobléma felvetése kapcsán van szemléletbeli különbség a kettőnk közötti állításoknak.
A Keynes szerinti bérkiáramlásból fakadt inflációs hatás csak addig tud tartani amíg új pénzt fecskendeznek be a gazdaságba. Új pénz befecskendezése nélkül a piac visszafogja az áremelkedő tendenciát, vagyis korrekciós hatás keletkezik, hiszen elfogyna a pénz a bérkiáramlás előrehaladtával. Vagyis a valódi inflációt kiváltó ok maga a monetáris infláció, nem a bérkiáramlás.
Természetesen pillanatnyi válságkezelésre enyhíti a feszültségeket, hiszen a foglalkoztatás mesterséges kiterjesztését látszik megvalósítani és ezért ha a New Deal elszigeteltként lehetne tekinteni az előzmények és hosszú távú következményektől, akkor tényleg az állampolgárok védelmében tett megoldásnak lehetne tekinteni teljes joggal. De szerintem ez hosszú távon nem ilyen egyértelmű.
Az egész New Deal a tűzoltás programja volt ami sajnos nemhogy kielemezte volna az előzményként örökölt válság valódi okait, hanem ugyanazt a monetáris inflációt alkalmazta. Ez által csak elodázta a válság negatív hatásait.
Természetesen ilyen rövid megszólalásban nem meríthetem ki a problémakört, ezért ha már a New Deal-ről beszélünk, akkor az általam említett előzmények és utóhatások alátámasztására had ajánljam az "America's Great Depression" című könyvet http://mises.org/rothbard/agd.pdf . Abból kiderül, hogy "realista" állításai nem állják meg a helyüket.

---
#2. "realista" megjegyzése:

"A magyar valuta sokak számára érthetetlen erősödését is annak tudhatja be, hogy a dollárból menekülő tőke ideiglenesen Forint felvásárlásában is keres menedéket." Ez a penzugy valsag elott volt igaz es az erosodes jobbara a MNB politikajanak koszonhetoen. Foldrengeskor senki nem menekul koves talajrol szandekosan mocsarasra :(. Amint latjuk az amerikai es nyugat-europai befektetok krizis idejen egyaltalan nem preferaljak a feltorekvo orszagokat: eloszor onnan mennek ki, ahol nagyobb a kockazat. Furcsamod a valsagot kivalto USA bankrendszere lett a krizis kedvezmenyezettje, mivel ilyenkor a penz a kisebb allamok devizaibol a nagyobbak/biztonsagosabbak fele aramlik (lasd USD erosodese, EUR gyengulese, HUF, PLZ zuhanasa)

A válasz:
Már júliusban, tehát a válság előtt írtam, hogy a Forint felvásárlás "ideiglenes" lesz. Nagyon fontos az "ideiglenes" jelző! Tudható volt, miképpen a cikkben belinkelt videóanyagon is egy elemző épp mondja, hogy az olaj ára csökkenni fog az év végére. A dollárból menekülő tőke a bankrendszerből az árutőzsdébe vette útját és nem az országok között történő megfutamodásról van szó. Vagyis most nem a feltörekvő országok voltak kockázatosabbak, hanem maga a bankrendszer a veszteségeik "Level 3 asset categories"-ban történő rejtegetéseik miatt (Ez ellen kellett volna legyen állami szabályozás, de nem volt!).

A menekülő tőke tulajdonosai számára e két tényező együttvéve világossá tette, hogy jobb nem azonnal belerohanni az olajvásárlásba, hanem ideiglenes állomást keresni. A világon egyedülállóan magas 8.5%-os MNB alapkamat vonzó ideiglenes állomássá tette a forintot. Ennek pillanatnyi előnyét élvezte az MNB és a Gyurcsány kormány, hiszen a magas forint kereslet miatt megerősödött a Forint a nélkül.
Aztán bekövetkezett a pillanat amikor az "ideiglenes" állomás (a forint) szerepe megszűnt, hiszen visszacsúszott a nyersolaj ára. Elkezdték eladni a forintot amire a forint zuhanni kezdett és ez többet húzott magával lefele mint amennyit felfele amikor még rózsásnak tűnt a helyzet meglovagolása.

Azok akik a forintot választották ideiglenes állomásként nem a forint elleni spekulációs célból döntöttek így, amint azt a cikkemből is meg lehet érteni. Természetesen ez a forintfelvásárlás vonzott némi valódi spekulációs célú ügyletet is, de önmagában a spekulációs tőkére most nem fogható rá, hogy ők finanszírozták az egész forint elleni akciót. Ennek ellenére az MNB elnöke valódi konspirációelméletre utaló retorikával azt mondja, hogy "mi vagyunk a leglassúbb antilop európában, ezért ránk vadásznak az oroszlánok." Tudja, hogy a nép előszeretettel gyűlöli a pénzügyi spekulációkat, főleg annak hatásait. Ezért most a jegybank elnöke is ezt a népi érzést meglovagolva próbálja erősíteni bizalmi pozicióját azzal a valósággal szemben ami a tények alapján látszik, vagyis a tények azt mutatják, hogy a hibás MNB politika volt az elsődleges kiváltó oka a forint válságának. A helyes MNB politika az lett volna, ha észlelve az eseményeket, csökkenti az ideiglenesen forintba menekülő tőke áramlását, mégpedig kamatcsökkentéssel megszüntetve a 8.5%-os kamattal kecsegtető kirívóan magas spekulációs célpontot! Arról nem is beszélve, hogy a magas kamatok is folytogatták a magyar gazdaságot és benne az államot is, de a helytelen monetáris politika miatti három százalékos emelés utáni 11.5%-os alapkamat méginkább folytogatja a gazdaságot!

Úgyhogy semmi értelme nincs a "Foldrengeskor senki nem menekul koves talajrol szandekosan mocsarasra" toldaléknak! Ugyanis nem kell itt köves talajról meg mocsarakról beszélni, közben nem beazonosítva, hogy mi is a köves talaj meg a mocsár, hanem tények kellenek.

Még valamit. Miért is lett a válságot kiváltó USA bankrendszere a krízis kedvezményezettje?
Az USA bankrendszerébe fecskendezett pénzek összege nem csupán a 700 milliár dollár, hanem több mint 2,1 trillió dollár (lásd bloomberg). Ez az állami beavatkozás billentette mégis a pénzáramlási mérleget az USA bankrendszer javára! Értem én mire gondol "realista", hogy a válság előtt ha az MNB csökkenti a kamatot, akkor a pénz az amerikai bankrendszerbe menekül. Ugyan már! Akkor amikor az amerikai bankrendszer iránti bizalom megtorpanása miatt nyersanyagokba menekült, sőt még forintba is? Épp fordított folyamatról volt szó, az amerikai bankrendszerből áramlott áramlott ide a pénz, természetesen "ideiglenesen".
Egészen világos, hogy az USA bankrendszere a hatalmas állami beavatkozás miatt jöhetett ki előnyösen. Hisz épp azért csinálták a meghitelezésüket. Megnézhette volna magát ha ez az intervenció nem jön létre.

Sajnos nem minden állami intervenció végeredménye kedvező. Úgy az MNB itt vázolt monetáris politikája mint a bailout a szegényebbektől a gazdagabbak felé újraelosztása az átlagemberek hosszú távú kifosztása árán ért el rövidtávú előnyöket.

---
#2. "realista" megjegyzése:

"Az elmúlt év során kipukkanó pénzügyi lufi miatt megroppanóban van a bizalom a pénzrendszer iránt és a megtakarításokat elkezdik kimenekíteni a pénzügyi szektorból és a tőzsdéről, nyersanyagokat és aranyat vásárolva. Így a nyersanyagárak és a nemesfémek ára drasztikus növekedési pályának indult." A kiegyenlitodes itt is igazolodik: a bizonytalansag miatt a csaladok visszafogtak a fogyasztasaikat, amitol drasztikusan csokkent az olajfogyasztas - igy aztan mar nem a 200dollaros hatar elereset talalgatjuk, hanem a 20 dollaret. Mellesleg amikor az aranynak soha nem latott magassagba ment az ara, akkor valakik nagy mennyiseget adtak el, amitol arany le - dollar fel...

Válasz:
Itt egyről beszéltünk, a piaci korrekcióról. Nem is értem mi az ellenvetése "realista"-nak.

---
#2. "realista" megjegyzése:

"például ide akarták beterelni a magyar egészségügy pénzforgalmát is, amit keservesen megkeresett jövedelmek után fizetett adókból gyűjtött össze a lakosság" ez igy finoman szolva is csacsisag. Ez a fajta befektetesi dolog a magannyugdijpenztarakra igaz, az egeszsegpenztarakra szinte semennyire. Es nem az adorol van szo, hanem az egeszsegugyi jarulek mas szervezeteken keresztul torteno felhasznalasarol. Biztos, hogy a magan-penztari rendszernek vannak hatranyai, de ezert van szukseg szigoru allami szabalyozasra es ellenorzese. Ha az allam kezeben vannak ezek a dolgok - nezzuk meg szinte barmelyik allami ceget - pocsekolas zajlik; mindenki azt "visz haza", amit tud. Es pontosan tudjuk, hogy ez zajlik a kozpenzbol fenntartott korhazakban is: pl ki latott mar olyan nogyogyaszt, aki a maganrendelesei soran kiirt laborvizsgalatokat kifizette volna a korhaznak, ahonnan a fizeteset kapja? Ha minden teljesitesrol szamla van, akkor a dolgok nyomonkovethetoek es az mindenfele buta kovetkezmenyekkel jar (pl nem lehet kovetkezmenyek nelkul kozszolgaltatasokat sajat celra hasznalni, adot kell fizetni, stb).

#3. "realista" megjegyzése:
"Hogy ebből még mi lesz később, arra most had ne térjünk ki!" A magannyugdijpenztari befektetesekre visszaterve: azoknak is kotelezoen eloirt hanyaduk (es a jelentosen nagyobb) magas biztonsagu bankbetetekbe es allamkotvenyekbe kerul elhelyezesre, amitol a kisebb hanyadon tortenhetnek ugyan vesztesegek, de ezek csak szelsoseges esetekben es csak atmeneti jelleggel jelenthetnek negativ hozamot. Ezert kell szigoru allami szabalyozas e teruleteken. A piac nem old meg minden, az allam meg pocsekol - legalabbis szabalyozni es ellenorizni mindenkeppen jobban tud, mint gazdalkodni, ugyhogy inkabb foglalkozzon azzal. (Kulonosen, mert eredetileg arra jott letre)

Válasz mindkettőre:
A szövegkontextusban két dologról van szó. Egyik a magánnyugdíjpénztár ami nem úszta meg, hiszen tőzsdére ment és az egészségügyi pénztár amely megúszta a tőzsdére menést. Bár "realista megpróbálja kettéválasztva vitatni a dolgokat, de én épp a kettő összehasonlításáról írtam. Egyik amely nem úszta meg a tőzsdét, a másik amely megúszta. Ez volt a lényeges üzenet és nem a magánnyugdíjpénztár és állami közötti kezelés hatékonyságok összehasonlítgatása. Az egy külön téma.
Apropó, mi az hogy "magas biztonságú bankbetétekbe"?! Hát pont ez a pénzügyi válság bizonyította be tényszerüen is (nem csak valaki elméletileg), hogy a bankbetétek sem "magas biztonságúak"! Hatalmas összegek porladtak így el! Ez által pedig a magánnyugdíjpénztári megtakarítások jelentős része is!
Én nem is akarom jellemezni "realista" ezen két megjegyzését, azt majd a kedves olvasó eldönti.

---
#4. "realista" megjegyzése:

"Ha a nyersolaj tulajdonos a pénzmennyiség növekedése nélkül emelné meg drasztikusan az árakat, akkor tényleg csak egy spekulációval állnánk szembe. Ez esetben nem volna miből fizetni az ugyanolyan mértékű eladási olajmennyiséget, így előbb-utóbb összességében nem sokkal keresne többet az olajon a spekuláns, sőt a lelassuló gazdaság akár még jobban tönkre is teheti az eladásait. Ugyanakkor, ha a nyersolaj tulajdonos tudja, hogy hirtelen pénzmennyiség növekedés van kilátásban, amelynek birtokában sokan hajlandóak megvenni a nyersolajat akár nagyobb összegért is, akkor az olajtőzsdén szépen felviszik árakat. Lényegében automatikusan megy fel. Semmi sem kényszeríti az árcsökkenést, hacsak különbféle piaci beavatkozással nem élnek az államok." Na errol meg pontosan latjuk, hogy nem igy van: az olajarat pontosan a spekulacio hajtotta felfele, de mivel hirtelen eltunt a penz a piacrol most bamban neznek egymasra es azon igyekeznek, hogyan fogjak vissza az olajtermelest :-O

Válasz:
Dehogy a spekuláció! A pénzrendszerben megroppant bizalom miatt comodity-be menekülő tőke tornázta fel ennyire az árakat. Minden piaci folyamatra rögtön spekulációt kiáltani olyan mint a valódi konspirációelmélet gyártása.
Vagy azt hisszük, a spekuláns befektető nem volt képes előre látni a pénz eltűnését?! Tévedtek a spekulánsok, "bambán nézték egymás"!? Nevetséges a feltételezés.
Az egész elemzés arról szólt, hogy látható a pénz eltűnésének a valódi oka és erre milyen piaci mozgások indulnak be elkerülhetetlenül.

---
#5. "realista" megjegyzése:

"Amúgy meg tetszettek látni olyat, hogy a legnagyobbakat megsarcolta volna az állam, amíg a kisebb emberek terhei közben enyhültek volna?!" Hat nem. Es nem csak azert, mert minden allam nepnyuzo - persze ezt az ervet az osszeeskuves-elmeleteket gyartok szeretik felhasznalni. A bibi csak az, hogy ha a keves nagyon gazdagot jol megadoztatnak, akkor a vagyonukat/befekteteseiket egyszeruen kivinnek az orszagbol - nem mert gonoszak, hanem mert senki nem szereti, ha rugdossak -, mig ugyanennek a lepesnek a koltsegvetes beveteli oldalan alig lenne bevetel-generalo hatasa. Szoval csak peldaszeru szamokkal megnezve: 0,1% bevetel novekedes - nehanyezer munkahely megszunes. Kinekis jo ez es miertis?

Válasz:
Ez a "Too big to fail" logika a leg aljasabb indítéka ennek a mocskos újraelosztásnak amit a modernkori állam csinál. Éppen ez kellene a jele legyen annak, hogy rossz az egész "New Economics (Keynes, Friedmann)" és ideje lenne elgondolkodni az előzményekről és a következményekről nagyobb távlatokban is. Persze minden olyan érvelésnek amely megpróbál túllépni a "politikailag korrekt" semmitmondás ketrecéből, rögtön összeesküvés-elmélet gyártást dobálnak mint "realista". Érdemes megszámolni, hányszor alkalmazta ezt a módszert a megjegyzésekben.

---
#6. "realista" megjegyzése:

"Aki nem veszi figyelembe a pénz előállításának a technikáit, vagyis azt, hogy a Bretton Woods-i egyezménytől kezdve már teljesen a semmiből állítják elő a pénzt, annak hihetetlen ez a felelőtlen magatartás." Kapitalis marhasag! Bretton Woods lenyege pont a devizak aranyhoz valo kotese volt!! Azonban ez a rendszer szuksegszeruen omlott ossze, mivel a novekvo vilaggazdasag novevo beruhazas-, aru-, es szolgaltatasmennyisegevel az aranymennyiseg semmilyen modon nem volt szinkronban tarthato...
Ugye csak tevedni tetszett es nem az artatlan olvasot tetszene felrevezetni?

Válasz:
Na itt valóban történt egy pontatlan megfogalmazás, sőt hibás megfogalmazás. Mégpedig "a Bretton Woods-i egyezménytől kezdve". Ezt írtam de 1971-re gondoltam, amikor "a Bretton Woods-i egyezmény megszűnésétől kezdve". A Bretton Woods alatt valóban az aranyhoz rögzített devizagazdálkodás volt. Azt követően történt a pénz teljes elszakítása az aranytól.

Azonban a szükségszerű összeomlásnak a valódi okai a Keynes-i alulfogyasztási (underconsumtionist) politikában kereshető. Ezen állításom sokkal nagyobb alátámasztást igényelne, amit most képtelenség leírni egy válaszban. Azonban annyit mégis segíthetek, hogy az "osztrák közgazdaságtan"-i irányzat kellő részletességgel kifejti ezt.

---
#6. "realista" megjegyzése:

"Azonban amíg a nem pénzügyi szektor a pénzéért reális teljesítményt nyújt, vagyis megdolgozik érte, addig a bankszektor csak megsokszorozza a pénzt, vagyis a hitelezés során megteremti a többletet. Ha abból veszít is valamennyit, nem annyira fáj neki." A felelotlen amerikai befektetesi bankok miatt es az altaluk kibocsatott papirok miatt valoban nagyon sokan kerultek es kerulnek hatranyos helyzetbe. Ez teny. De hogy a bankok nem dolgoznak semmit "csak megsokszorozzak a penzt"!? Vajon miert jottek letre a bankok es mi a szerepuk? A termelo- es szolgaltato vallalatoknak a tulnyomo resze a forgoeszkozeiket bankhitelbol finanszirozzak (hogy bonyolultabb finanszirozasi kerdesekbe ne menjunk bele). Ha azt hitel nelkul, sajat erobol kellene megtenniuk, akkor csak joval alacsonyabb szinten tudnanak mukodni - ami miatt kevesebb munkahelyet is tudnanak fenntartani. (Tessek megnezni mit okoz forrashiany es a kereslet visszaesese az autoiparban). Es a vicces az, hogy hitel nelkuli mukodesnel a ceg sajatero koltsege nem szamolhato el koltsegkent - szemben a hitelkamattal - igy meg az adoalap is magasabb...
A penzugyi rendszer a bizalomra epul, amelyet az allami szabalyozas alapoz meg es tart fenn. Annak meggyengitese belathatatlan kovetkezmenyekkel jar, ezert az erre iranyulo torekvesek nagyfoku felelotlenseget mutatnak.

Válasz:
A mai kor bankrendszere, az úgynevezett "modern bankrendszer" a lebegtetett pénzrendszeren alapszik és a lebegtetés "tökéletes" matematikájában vetett bizalom az alapja. Sajnos egyáltalán nem tökéletes a pénzszabályozás a lebegtetett pénzrendszerben.
Ha a bizalom alapja valóban megalapozott lenne, akkor nem itt tartanánk! Sajnos nekem is rá kellett döbbennem, hogy a lebegtetett pénzrendszer elkerülhetetlenül összeomláshoz vezet, illetve ennek elkerülésére befektetett eneriga brutális kifosztást okoz a középosztálynak és a leszakadtaknak.
De létezik már jól kipróbált pénzügyi rendszer, egyébként ha nem lenne jobb megoldás akkor tényleg veszélyes lenne kidobni a mostanit.
Nézeteltéréseink abból adódnak, hogy "realista" nem ismeri az osztrák közgazdaságtani irányzat munkáit.
"The current financial crisis represents an important victory for an oft-overlooked school of thought: The Austrian school of economics" - mondja az október 7-ikei Financial Post cikk.( http://www.financialpost.com/story.html?id=865541&p=2 )
Ez nem valami újkeletú kitalált irányzat, hanem a múlt század elején is létezett. A Nyugat című folyóirat 1921. 19. számában még a lebegtetett pénz egyik apologétája, Sós Aladár is kritizálva említi
"Még a legmodernebb írók közül is vannak e felfogásnak híve. (Mises: Theorie des Geldes und der Umlaufsmittel). Az ő érvelésük röviden a következő: a pénz értékmérő egység, és miután értéket csak értékkel lehet mérni, éppen úgy, amint hosszt csak hosszal, vagy súlyt csak súllyal, nem lehet pénznek tekinteni olyasvalamit, aminek önmagában nincsen értéke." - http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00302/09168.htm

Az idő szép lassan bebizonyítja, hogy Mises-nek volt igaza. Mára már a Mises intézet fedőnéven futó osztrák iskola egyre több figyelmet kap. Érdemes lenne talán utána nézni. Az egész elemzés valójában egy egyszerűsített formája az osztrák iskola "boom-bust business cycle" elméletének.

---
#6. "realista" megjegyzése:

"A hitelfelvétel pillanatában ugyanis csak a felvett hitel összege értékében van pénz teremtve. Az a pénz amennyivel többet kell visszafizetni az még nem jött létre akkor. Így azt meg kell szerezni mástól!" Ez igy van. A penzt a bankok penzert kapjak (pl betet), amit vissza kell fizetni es a dijat is meg kell fizetni. A kedves blogger tudhatna, hogy "nincs ingyen ebed". Minden kiadott hitelnek fedezetet kell nyujtani a betetkamatra, a vissza nem fizetett hitelek miatti vesztesegekre (nocsa-nocsak), es a bankba befektetok hasznara is. Ha ezek barmelyike hianyzik, valaki nem kapja vissza azt a penzt, amit a banknak atadott. Es mi is kovetkezik abbol, ha a banknak adott penzt nem kapja vissza az ember??!! Kedves bloggerunk egyik allitasaval a masikat tamadja :((
Mellesleg akinek nem eri meg hitelt felvenni, mert a vallalkozasa azt nem tudja kitermelni - megegyszer: a hitelkamat az adoalapot csokkenti - az tenyleg ne is tegye...

Válasz:
Nem tudom "realista" miből vizionált ingyen ebéd irányába, holott én nem említettem olyat, hogy az embereknek ingyen ebédet szeretnék adni. De ha már ingyen ebéd a téma akkor had jegyezzem meg a következőt.
A betétet amit elhelyezünk a bankban az csupán egy elenyésző hányada az összes megteremtett pénznek, mégpedig a résztartalékráta miatt. Abban az esetben amikor valaki nem tudja visszafizetni a hitelt, akkor ott van a hitel fedezete, például az ingatlan, akkor az a bank kezébe kerül. Vagyis itt van az a rés ahol a bank megteremit a saját "ingyen ebédjét". A másik a sokszázmilliárdos bailout az a forrás ahonnan a bank "ingyen ebédhez" jut.

Hogy mi is a valós fedezet és mit tartanak a lebegtetett pénzrendszerben fedezetnek az elképesztően nagy témakör. De most csak annyit mondanék, hogy lebegőpénz fedezete az utólagos munka, ezért a pénzelőállító át tudja hárítani az ő általa előállított pénz fedezetét a népre, mégpedig az adóbevételből való fedezés által.
A valódi pénz fedezetéért az dolgozik meg aki előállítja azt, mint minden reálgazdasági terméket a piacon. Ilyen pénz volt az arany. Aki bányászott aranyat, az megdolgozott azért, hogy pénze legyen amit akár kölcsön is adhat. Úgy volt az rendjén.

---
#7. "realista" megjegyzése:

"Minél több kézen keresztül utazott a pénz, annál kevesebb vásárlóerővel rendelkezik már, mert egyre több ember érzi a jótékony hatását és a pénztöbblet által megnövelt költekezési vágy hatására folyamatos emelkedésnek indul az általános árindex. Nyilvánvaló, hogy a középréteg, a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok húzzák a leginkább a kurtáját." Az alacsony inflacio elenkiti a gazdasagot es a szereplokre altalaban pozitivan hat, a magas inflacio negativan. Nem egyszerre mindenkire es nem ugyanugy - ez teny. De ez az allitas megintcsak szandekos homalykeltesnek latszik :(

Válasz:
Miféle homálykeltés az, ha azt mondom, hogy semennyi "inflációs célja" ne legyen a központi banknak?! Semennyi monetáris infláció az nulla infláció. Az élénkíti a legjobban a gazdaságot.
Nem én dolgozom itt a homálykeltéssel, hanem a kétszintű bankrendszer a résztartalékos rátával.

---
#7. "realista" megjegyzése:

"A központi bankok pedig „kicserélik” az adóságot, kihúzzák a nagy pénzügyi intézeteket a bajból (bailout), nem úgy az embert, aki önhibáján kívül is fizetésképtelen állapotba kerül az okozott helyzet miatt." Szoval azert latni kell: ha a kozponti bankok nem huzzak ki a bankokat es allamokat a fizeteskeptelensegi helyzetbol, akkor allamcsodok kovetkezhetnek be, illetve a bankok kenytelenek lennenek befagyasztani a hiteleiket - neadjisten a beteteiket."

Válasz: Épp ez a veszély fenyegeti a mostani pénzrendszert.

"Az jo lenne? Ha visszaterunk ahhoz, hogy ajelenlegi megingas hogy erinti a gazdasagot, akkor hogy erintene, ha a cegek jelentos resze egyik naprol a masikra nem juthathatna hozza a forgoeszkozhitelehez? Akkor nem tudna fizetni a beszallitoinak? Meg nem tudna bert fizetni a dolgozoinak? Minek is hivjuk az ilyen esemenyt? Vegig tetszett ezt gondolni Blogger Ur?"

Válasz: Ezt ne nekem rója fel, nem én csináltam ezt, hanem a rendszer ez maga.

"Csermely Ágnes az MNB igazgatója egy vidámabb pillanatában kissé el is szólta magát: 'Egyrészt szeretném tisztázni, hogy a likviditás az nem tűnik el a pénzpiacról. Azért vagyunk. Ez MNB-nek a feladata, hogy a pénzpiacokon mindig legyen kellő mennyiségű likviditás. Most nem arról van szó, hogy ne lennének pénzforrások, hanem ezeknek az ára megemelkedik. Nemcsak nálunk, az egész világon.'" Ez miertis elszolas? Ez az egyetlen ertelmes mondat a blogban :))

Válasz: Az elszólás az, hogy a pénzhez való jutás költsége megemelkedik, függetlenül a pénzforrásoktól. Vagyis valakik hibályából adódóan megemelkedett kockázat árát másokkal fizetik meg! Ez a lebegtetett pénzrendszer lényege! Valódi szocializmus!

"Tehát most személyesen is szemtanúi lehetünk egy globális pénzügyi válságnak, s bármikor hiperinflációs viszonyok alakulhatnak ki. Annyival rosszabb a helyzet, hogy akkor a harmincas években azért még a pénzrendszer nem globalizálódott ennyire, ám mégis ki tudta robbantani a második világháborút." Na ez aztan a csucs: negy olyan allitas osszecsomagolva, amibol az elso igaz, a masodik teljesen hajanal elorangatott elozmeny nelkuli (amde hatasosan, fenyegetoen 'jol hangzo'), amelyet a harmadik es negyedik egyaltalan nem tamaszt ala. Az egeszet persze keretbe foglalja az az igazsag, hogy a gazdasagi valsag attetelesen megiscsak a vilaghaboru kirobbanasahoz vezetett, ugyanis a franciak nem voltak hajlandoak lemondani a nemetek altal fizetett jovatetel egyetlen darabkajarol sem, Amerika a valsag miatt nem tudta tovabb hitelezni Nemetorszagot, igy aztan az olyan gazdasagi es szocialis helyzetbe kerult, amelyben az ehezo es ketsegbeesett emberek elhittek valakinek, hogy rendet tud csinalni :(( Na ezeket a helyzeteket nem kell megvarni, es allamnak, nemzeti banknak minden krizis-helyet idoben ki kell huzni a csavabol!

Válasz: Az állam hozta létre a jelenlegi pénzrendszert és az is változtathatná meg. De nem teszi, mert ingyenebédre van szüksége a politikai struktúrának, hogy fenntarthassa az egyre komplexebb uralmi rendszert.
A következmények nem előérvek! És ez a leg aljasabb az egészben, hogy az általa okozott problémát megpróbálja a reálgazdaságra terhelni, sőt mi több még azt is kéri, hogy ennek a továbbfolytatásán örvendezzenek!

"Bár a problémát néhányan már pontosan látták előre, azonban a praxeológia által is elismert apriori gondolkodást konspirációelméletnek volt szokás megbélyegezni a köztudatban." Ebben van igazsag sajnos :( Senki nem gondolhatta, hogy az amerikai ingatlanarak soha meg nem alloan a holdig es azon tul is novekednek, es egyes amerikai bankok megis olyan modon finansziroztak oket, ahogy egy europai sosem tenne. Ahogy europai allam nem engedne. De a hintaba mindenki beszallt, boldogan kurjongatott, amig ki nem derult, hogy nincs lanc.

Válasz: Ne keverjük össze a subprime krízist, mára már világosan megmondták (BIS), hogy az csak a kiváltó oka volt.

"Válságot átvészelő B terve, illetve távlati terve a független, szabad akarattal rendelkező nemzetnek egyelőre sehol sem mutatkozik. Vagy talán azt sem tudjuk milyen a független, szabad akarattal rendelkező nemzet már, mert már túlságosan megszoktuk a függésben való létet?" Az kerdezzen ilyent, aki egyetlen nepet tud, amely a vilagtol elkulonulve, attol magat fuggetlenitve tud letezni. Ugyanolyan csacskasag, mint egy 10millios orszagban belso biacra epitett gazdasagi fellendulest imitalni. Az USA kepes erre, de modjuk valoszinuleg Franciaorszag es Nemetorszag mar nem. Ebbol a gazdasagi egymasrautaltsagbol keletkezett a Kozos Piac. Lehet berzenkedni, lehet nem tudomasul venni, lehet lazadni. Apropo lazadas: miertis a kiegyezes utan letrejott Monarchia volt Magyarorszag egyik gazdasagi es tarsadalmi aranykora? Csak nem a kulonbozo iranyu erdekek egymasra talalasa es a piacmeret miatt? Aki nem ert egyet, alakitson maganak kiskertet es haztajit az erkelyen es rendezkedjen be onellatasra. De remeljuk nem ez a nemzetgazdasagi perspektiva. Magyarorszag amikor nyitott volt a vilagra es az abban rejlo lehetosegekre epitette jovojet, tamaszkodott kulso segitsegre, akkor sikereket ert el – ha nem igy lett volna, most nem lenne allamunk. Amikor onmagat marcangolta, a hatalmi erok a szimpatizalo kulso erok tamogatasaval nem tudtak elni es az orszag az eroforrasait a belso harcaira fecserelte – na olyankor kaptunk nehany mohacsot :(

Válasz: Ki javasolt itt izolacionizmust? Amerikában is erről beszélnek. Sőt, igazán ott beszélnek csak igazán erről!

Kedves "realista"!

Nem reálisak a vádak.
Az, hogy Magyarországon erről még kevesen beszélnek, az nem azt jelenti, hogy nincs. Az egész felháborodása abból adódik, hogy nem volt képes felfogni miről is beszélek. Annyi legyen a mentségére, hogy ilyen rövid terjedelemben kifogástalanul nem is lehet megérteni.
Jómagam is legalább tíz könyv elolvasásáig nagyon sok ellenszenvvel fogadtam az osztrák iskola írásait.

Csak idő kérdése és egyre többen jönne rá, hogy érdemes tanulmányozni a tradicionális osztrák iskola írásait.